Az "It Girl" címkét olyan vonzó, fiatal, ismert nőkre használták, használják (a mai napig létezik, de már valamelyest változott az eredeti jelentése), akik egyszerre lenyűgöző egyéniséggel és ellenállhatatlan szexepillel rendelkeznek. Honnan ered a fogalom, és ki volt az "It Girl" eredeti megtestesítője?

A fogalom - milyen egy valódi "It Girl"?

Az "It Girl" kifejezés, melynek tudtommal semmiféle frappáns megfelelője nem honosodott meg nyelvünkben, a századfordulón jött létre a brit felső osztály körében. Az irodalomban első említése Rudyard Kipling egyik 1904-es elbeszélésében található. Majd bő két évtizeddel később Elinor Glyn 1927-es It című könyve részletesen kifejti, mit foglal magában az "It Girl". Az "It" vagyis "az a bizonyos..." egy nő titokzatos, nehezen megfogható jellemzője. Egy nem tudatos, ellenállhatatlan szexepil, jellemző rá a közöny azzal szemben, hogy tetszik-e valakinek vagy sem, ugyanakkor azt sugallja, hogy mégsem teljesen érzéketlen.

Ugyanebben az évben a fogalom világszerte ismertté vált a Paramount Studio It című filmjének köszönhetően, melynek főszerepében Clara Bow-t láthatjuk, a kor női archetípusát, melynek nyomai a mai napig fellelhetők a női ideálban. Clara Bow nagyszerű alakításával beírta az "It Girl" fogalmát a kulturális lexikonba. Az általa megformált karakter egyszerre naiva és femme fatale.

Az It (Az a bizonyos ... ) c. film plakátja, 1927. Kép: Wikipedia

Az "It Girl" fogalma az évtizedek folyamán változáson ment keresztül. A korai időszakban az a nő volt, aki nagy népszerűségnek örvendett, anélkül, hogy a szexualitás eszközeit bevetette volna. Ma már egyszerűen csak a híres és szép, magukat szétbulizó nőkre utalnak így, elvesztette azt a többletet, amit régen hordozott.

A tökéletes megtestesítő

Clara Bow a húszas évek némafilmjeinek sztárja, a flapper korszak bálványa, aki sok kollégájával ellentétben sikeresen váltott át a hangosfilmekre. Az egyszerű emberek közti népszerűségének egyik kulcsa az volt, hogy nem játszotta meg az arisztokratát, mint más mesterkélt színésztársai. 

Kép: Pinterest

Egész Amerika beleszeretett hatalmas szemeibe, babaarcába. Laza, magabiztos és független nő volt tele energiával, aki nem játszotta meg magát, és jól érezte magát a bőrében a kamerák előtt. A munkásosztály közülük valónak érezte, mivel olyan természetesség és spontaneitás volt a játékában, mely azelőtt nem volt jelen a vásznon, míg legtöbb kortársa maníros és túl melodrámai volt. Interjúkban nyíltan beszélt nehéz gyerekkoráról, szerencsejátékhoz fűződő viszonyáról és kapcsolatairól. 

Világhírt a már említett 1927-es It hozott neki. A forgatásokon extra kamerákat állítottak be, hogy spontán megnyilvánulásait rögzíthessék. Rajongói levelek ezreit kapta, karrierjének csúcsán volt, hogy havi 45 000 darabot. Rövid pályája során villámgyorsan gyártotta a sikeresebbnél sikeresebb filmeket, 46 némafilmben és 11 hangosfilmben szerepelt.

Kép: Pinterest

Clara Bow 1905-ben született Brooklynban igen sanyarú körülmények közé. Nagyszülei ír-skót származású bevándorlók voltak. Két nővére még gyermekkorában meghalt, így az orvos figyelmeztette édesanyját, hogy ne vállaljon több gyermeket, de aztán mégis megszületett Clara. Szüleinek házassága nem volt boldog, apja hamar kiesett a munka világából. 1905 és 1923 között 14 különböző helyen élt a család.

A Rough House Rosie c. filmben, 1927-ben. Kép: Pinterest

Édesanyja 16 évesen egy baleset folytán kiesett a második emeleti ablakon, és súlyos fejsérülést szenvedett. Ennek következtében később epilepsziát és pszichózist állapítottak meg nála. Clara kezelte pszichotikus és agresszív rohamait, később úgy nyilatkozott, hogy nem volt gyermekkora. Édesanyja állapota fokozatosan romlott, ráadásul amikor Clara belekóstolt a színészetbe, anyja ellenségesen reagált, azt állította, hogy inkább látná a lányát halva, mint színészként. 

Kép: Pinterest

1922-ben egy éjjel Clara arra ébredt, hogy anyja egy kést szorít a torkához. Sikerült elhárítani a támadást, ezután az anyát intézetbe zárták. Míg távol volt, apja szexuálisan bántalmazta a tinédzser lányt. A következő évben édesanyja 43 évesen meghalt epilepsziában.

Clara a filmvásznon talált vigaszra, ott olyan világot látott, ahova elmenekülhetett. Megfigyelte a színészek játékát, és arra jutott, hogy másképp játszana el bizonyos jeleneteket. 16 éves korára el is döntötte: színésznő lesz. 1921 őszén anyja akarata ellenére, de apja jóváhagyásával elindult a Brewster magazin által rendezett színészi versenyen. Az előző évek nyertesei mind filmszerephez jutottak. Clara megnyerte a versenyt, kapott egy estélyi ruhát és egy ezüst serleget, de az ígéretek ellenére semmilyen szerep nem jött. Az apja végig buzdította őt, hogy ne adja fel.

A verseny után otthagyta az iskolát, és irodai munkát vállalt. Nem sokkal később bemutatták a rendező Christy Cabanne-nak, aki beválogatta a Beyond the Rainbow c. filmbe, mely 1922-ben jelent meg. Bow öt jelenetben is szerepelt, vde mindet kivágták annak ellenére, hogy alakításával meg voltak elégedve. Továbbra is ostromolta az ügynökségeket, de a kifogás mindig ugyanaz volt: túl fiatal, túl alacsony, túl kövér.

A Hula c. filmben, 1927. Képek: Pinterest

Majd Elmer Clifton rendező tomboy-t (fiús lányt) keresett a Down to the Sea in Ships c. filmjéhez, melyre beválogatták, és igen pozitív kritikákat kapott a játéka. Ebben az időszakban jött össze Arthur Jacobson operatőrrel. 1923-ban elhagyta New Yorkot és Hollywood felé vette az irányt, első hollywoodi mozija a Maytime (1923). Jacobson és az apja szintén követték őt Hollywoodba, egy ideig hárman éltek együtt. 

Frank Lloyd rendező is felfigyelt rá mint az ideális arisztokrata flapperre. 1924-ben beválasztották a WAMPAS Baby Stars soraiba. Beindult a karrierje, sorban jöttek a szerepek. 1924-ben már nyolc filmben szerepelt. A Grit-ben, mely a fiatalkorú bűnözésről szól, és melyet F. Scott Fitzgerald írt, szintén tomboy-t alakít. Sajnos a film elveszett.

 Clara Bow 1927-ben. Kép: Pinterest

Első főszerepét 1924-ben a Wine című filmben alakítja Angela Warriner szerepében, de sajnos ez a film sem maradt fenn. 1925-ben összesen 14 produkcióban láthatták, köztük nagy siker volt a The Plastic Age. Ebben az időszakban kezdett el járni a szintén színész Gilbert Rolanddal, aki az első vőlegénye lett. 

 Clara Bow hollywoodi otthonában. Kép: Pinterest

The Ancient Mariner c. filmben, 1925-ben. A film elveszett. Kép: Pinterest

1926-ban nyolc filmben játszott, ebből ötöt a Paramount készített, köztük a Kid Boots-ot. Ebben az évben kötötte meg az első szerződését a Paramounttal, mely szerint heti 750 000 dollár fizetést kapott. Emlékezeteset alakított Victor Fleming Mantrap c. filmjében is mint Alverna, a manikűrös lány.

1927-ben következett hat Paramount film: Az a bizonyos... (It), Children of Divorce, Rough House Rosie (elveszett), az Oscar díjas Szárnyak (Wings), Hula, Get Your Man (részben elveszett). Karrierjének csúcsára ért.

1928-as sikerei: Red Hair (elveszett, csupán töredékek maradtak fenn), Ladies of the Mob (elveszett), The Fleet's In (elveszett), Three Weekends (elveszett, töredékben maradt fenn).

The Plastic Age, 1925. Kép: Pinterest

Rendszeres szereplője volt a bulvársajtónak bohém életstílusa, nyers modora és botrányai miatt. 1929-ben váltott hangosfilmekre, brooklyni kiejtése és hangja nem volt hátrányára, pedig gyűlölt hangosfilmekben játszani. Frusztrálta a feje felett lógó mikrofon, több alkalommal is fel kellett venni a jeleneteit, mert mindig a mikrofonra vetődött a tekintete. Hangosfilmjei 1929-ben: The Wild Party, Dangerous Curves, The Saturday Night Kid.

 Kép: Pinterest

A harmincas évek elejére a hírnév nyomása, nyilvános botrányai, a túlórák, pere a titkárnőjével megviselte törékeny érzelmi egészségét, idegösszeroppanás szélén állt. Kétes minőségű gyógyszereken élt, hogy képes legyen minden reggel kikászálódni az ágyból, és végigdolgozni a napot. A filmipar szinte halálra dolgoztatta, annyi pénzt próbáltak belőle kipréselni, amennyit csak lehetett. A bulvársajtó tele volt hazugságokkal róla, és mindezeket egyedül kellett kezelnie egy húszas éveiben járó fiatal nőnek. Szakemberek szerint ha korábban megkapja a megfelelő érzelmi támogatást, sokáig folytathatta volna még karrierjét. 1931-ben szanatóriumba vonult, 25 évesen véget ért a karrierje.

  Kép: Pinterest

1931 júliusában visszavonult Rex Bell nevadai birtokára, decemberben összeházasodtak Las Vegasban. Viszont még mindig mindenki őt akarta szerződtetni, két filmre alá is írt: 1932-ben a Szeleburdi kisasszonyban (Call Her Savage) szerepelt, 1933-ban pedig megjelent a Hoop-La, mindkét produkció sikeres volt.

Fredric March oldalán a The Wild Part c. filmben. Kép: Wikipedia

 Clara Bow és Marceline Day a the Wild Part c. filmben. Kép: Wikimedia Commons

1933-ban eljött a végső visszavonulás ideje, önszántából vetett véget filmes karrierjének, nem Hollywood dobta el magától. Házasságából két fia született. Pszichiátriai problémákkal küzdött, visszahúzódó lett, amikor férje politikai karrierbe kezdett, öngyilkosságot kísérelt meg. Inkább a halál, mint a nyilvánosság - vallotta. Alvászavarai, hasi fájdalmai voltak, elidegenedett férjétől, de őt is korlátozta szabadságában. 1949-ben újra szanatóriumba került, majd a kezelés végeztével nem hazaköltözött, hanem egyedül élt egy kis házban haláláig. 1965-ben szívinfarktus végzett vele, a boncolás során megállapították, hogy súlyos érelmeszesedése volt, ami valószínűleg már tinédzser kora óta fennállt.

Kép: Pinterest

Clara Bow tragikus sorsú színésznő volt, édesanyja mentális problémáitól és a gyermekkori traumáktól nem tudott szabadulni. Rövid ideig tartó karrierje annál nagyobb nyomot hagyott a 20. századi nőideál képének formálásában. Clara szerette volna, ha nem az "It Girl"-ként emlékeznek rá, hanem mint komoly színésznőre, ami szomorú módon nem valósult meg.

Kép: Pinterest