A televízió térhódítása előtt a nyilvánosság elérésének egyik legfőbb eszközei a figyelemfelkeltő plakátok voltak. Többek közt a színházi előadások, a némafilmek és az opera népszerűsítésére használták őket. Meglepő dinamizmus és színkavalkád köszön vissza ezekről a plakátokról, melyek némelyike meglehetősen hátborzongatóra sikerült. Lássunk közülük néhányat!
A Cocaine egy 5 felvonásos párizsi musical feltehetően 1923-ból. Sajnos túl sok információ nem maradt fenn erről az előadásról, viszont a plakátja sokatmondó:
A halál tánca: az 1919-es némafilm írója Fritz Lang volt, a történet szerint egy femme fatale a végzetüket okozva férfiakat csábít el, ám egy alkalommal beleszeret az egyik áldozatába.
Ez a plakát a frontról visszatérő belga katonákat figyelmezteti, hogy óvakodjanak a szifilisztől. A képen látható nőalak egyaránt csábító, másfelől halálos veszedelmet jelent, hiszen egy halom sír közt áll.
Ópium: ez az 1919-es némafilm az első világháború után a cenzúra enyhülésének köszönhetően jöhetett létre. Rendkívül nagy sikere volt, tömegek akarták látni a dekadencia és szexualitás ábrázolását.
Az alkohol áldozatai: 1911-es némafilm, melynek főszereplője hű férj és apa volt, de végül az abszint mértéktelen fogyasztása miatt elmegyógyintézetben köt ki:
A 11 hóhér: az első népszerű kabaré volt Németországban, melynek középpontjában a politikai humor állt. Marya Delvard, a kabaré úttörőjének előadásmódja egyszerre volt dermesztő és csábító. A plakát az egyik 1902-es előadását hirdeti.
Rasputin bukása után egy rakás film készült a történetéről és bonyolult személyiségéről, ez a plakát az egyik dán verziót hirdeti 1920 környékéről.
Alkoholellenes propaganda 1912-ből. A szlogen a mai napig ismert.
Ez a müncheni plakát egy 1919-es előadásra hívja fel a figyelmet, mely a Szépség és a szörnyeteg történetén alapul.